Magyarország nincs egyedül: már 11 uniós tagállam lakossága ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását

A németek és a franciák többsége is az erőltetett csatlakozás ellen van.

A fejlett hadiiparral rendelkező országokhoz igazodik Magyarország.
Új holdingvállalat jön létre a hazai hadiiparban, amely történelmi fordulópontot jelent az ország védelme szempontjából. A Nemzetgazdasági Minisztérium bejelentette,
a kormány döntött az állami tulajdonú hadiipar piacképes részének értékesítéséről, mintegy 82 milliárd forint értékben. A döntés a védelmi szempontból kritikus infrastruktúrát nem érinti, az továbbra is az állam tulajdonában marad.
Az NGM arról tájékoztatott, hogy az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. (N7 Holding) valamint a 4iG Csoport leányvállalata, a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT) előzetes megállapodást kötött az N7 hadiipari holding piacképes részének értékesítéséről. A hadiipar piacképes részének eladását követően a termelés és az értékesítés továbbra is magyar kézben marad, amely elsődlegesen a magyar érdeket tartja szem előtt.
A tárca közleményében kiemelte, Magyarország szuverenitása és biztonsága érdekében a jövőben olyan piaci alapon működő hadiiparra van szükség, amely garantálja a Magyar Honvédség ellátásbiztonságát, miközben képes a magas színvonalú termékek előállításával és értékesítésével a világpiacon is helyt állni. Az exportpiacokon való egyre erőteljesebb részvétel képes csak garantálni, hogy a magyar hadiipar is markánsabban részesüljön a megnövekedett nemzetközi védelmi megrendelésekből.
Ez a modell szélesebb és könnyebb hozzáférési lehetőséget biztosít a most meghirdetett uniós fejlesztési programokhoz, és ezek hatására az egyre inkább élénkülő európai nemzetállami védelmi beruházásokhoz, köztük a német hadiipari programokhoz is. Ezt leghatékonyabban egy piaci szereplő képes végrehajtani.
Továbbá a privát szektor az állami szektorral szemben az államadósság növelése nélkül, a költségvetés terheinek csökkentése mellett képes a védelmi ipar fejlesztéséhez szükséges jelentős tőkebevonásra.
Az állam kezében lévő N7 Holding a jövőben is birtokolni fogja a szuverenitást és ellátásbiztonságot biztosító gyártást és termelést végző kritikus infrastruktúrákat, míg a kapacitások hatékonyabb kihasználása és az exportképesség optimalizálása érdekében azok hasznosítása, azaz a termelés és értékesítés, az új többségében piaci szereplő által tulajdonolt vállalat feladata lesz, a meglévő infrastruktúra bérlésén keresztül – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az ügylet során felek nemzetközi sztenderdek szerint járnak el: a kétlépéses tranzakció során az N7 Holding – amely a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó 100 százalékos állami tulajdonú társaság – új vállalatot alapít, amelybe a piacképes cégek kerülnek összerendezésre:
Az ügylet második lépésében a 4iG SDT adásvétel útján többségi tulajdont szerezhet az újonnan alapított vállalatban, amelyekbe az N7 összerendezte a felsorolt, piacképes cégeket.
A tranzakciót megelőzően 2024-ben, a Deloitte bevonásával teljes belső átvilágításon esett át a vállalat. Emellett az Ernst & Young Tanácsadó Kft., mint nemzetközi tanácsadó két körben értékelte a vállalatokat, amelyek alapján
az összesített értékük 74,5-82,8 milliárd forintra tehető. A hadiipar piacképes részének eladását követően a termelés és az értékesítés továbbra is magyar kézben marad, amely elsődlegesen a magyar érdeket tartja szem előtt. a kritikus hadiipari infrastruktúra a jövőben is állami kézben marad, ideértve a gyárépületeket és az ipari parkokat, amelynek értéke meghaladja a 140 milliárd forintot.
Az új, többségében magánkézben lévő vállalat-csoport a legmodernebb technológiai megoldásoktól a tradicionális hadiipari termékekig terjedő, átfogó portfólióval léphet nemzetközi piacokra.
A tranzakció révén felgyorsulhat a hazai védelmi ipar fejlesztése és a Magyar Honvédség modernizációja, növekedhet a magyar hozzáadott érték a honvédelmi beszerzésekben.
Az együttműködés lehetőséget teremt arra is, hogy a hazai védelmi ipar magas hozzáadott értéket képviselő szegmenseiben olyan innovatív fejlesztések valósuljanak meg, amelyek hozzájárulhatnak a védelmi exportkapacitások bővítéséhez, a versenyképesség növeléséhez az egyre növekvő európai piacokon, illetve új magas szakképzettséget igénylő munkahelyek létrehozásához is.
Mindezek hosszú távon a nemzetgazdaság növekedését, de mindenekelőtt Magyarország védelmi szuverenitását és a békét szolgálják – emelte ki az NGM.
A védelmi ipar magánosítása, piaci szereplő általi működtetése nem példa nélküli az Európai Unió országaiban.
Európa-szerte a többségi magántőke részvételével működnek a védelmi ipari holdingok.
A francia állam kisebbségi tulajdonos a Thales Group-ban, az olasz állam is kisebbségi tulajdonrészt birtokol a Leonardo S.p.A.-ban, de a német-francia-spanyol Airbus SE-ben is kisebbségi az állami tulajdon mértéke. Mindezek mellett a portugál Ogma, a spanyol Indra, a Safran Group, a KNDS és a norvég Kongsberg csoport esetében is a vegyes tulajdonlás szolgálja egyszerre a nemzeti szuverenitás megerősítését, a technológiai innováció ösztönzését, valamint a gazdasági hatékonyság és a piaci versenyképesség növelését.
A Mandiner gyűjtéséből kiderül, hogy Közép-Európában a konzervatívabb modell a jellemző, ám a piacnyitás több országban is cél. Lengyelország kivétel, mivel a jelentős fejlesztéseket állami kézben képzeli el a lengyel kormány. Más a helyzet Csehországban, ahol a magántőke már régóta a fejlesztések gerincét adja. Romániában pedig folyamatban van azoknak a piaci szereplőknek a felkutatása, amelyek képesek a hadiiparban a fejlesztésekre és a szegmens piacképes működtetésére.
A magyar modell illeszkedik a nyugati országok fejlett hadiipari modelljéhez. Hibrid rendszer jön létre, mivel nem beszélhetünk teljes privatizációról. Az állam felügyelete és a tulajdonában maradó infrastruktúra, valamint a jogszabályok lehetővé teszik, hogy szükség esetén az állam újra teljes kontrollt gyakoroljon a védelmi szegmens felett.
A konstrukció kulcseleme, hogy az állam megőrzi befolyását és kontrollját a stratégiai fontosságú területeken. A kritikus infrastruktúra állami kézben maradása garantálja a Magyar Honvédség ellátásbiztonságát, míg a 4iG SDT tulajdonába kerülő társaságok bérleti díjat fizetnek ezek használatáért. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az Index cikke szerint három magyar érdek védelmét emelte ki:
A tranzakció jelentős hatással lesz a szakemberekre is: a „fordított agyelszívás” jelenségének köszönhetően tucatjával térhetnek haza külföldön dolgozó magyar szakemberek. Jelenleg körülbelül 300 kolléga dolgozik a teljes portfólióban, és ebből tízes nagyságrendben vannak azok, akik külföldről tértek haza. A vállalat emellett a leszerelt magyar katonák tudását is megőrzi és hasznosítja, biztosítva, hogy a Magyar Honvédségben felhalmozódott szakértelem ne vesszen el. Az új holdingvállalat 2500-3000 embert fog foglalkoztatni, és várhatóan már 1-2 éven belül jelentős nemzetközi sikereket érhet el.
A vásárlási folyamat nyár végére zárulhat le, és a vezetés szerint a 4iG SDT vertikálisan integrált űripari portfóliója – amely a gyártástól az üzemeltetésen át az adatfeldolgozásig az értéklánc teljes vertikumát lefedi –, valamint az egyedülálló technológiák, mint a ProTAR sugárhajtású céldrón, komoly versenyelőnyt jelenthetnek a nemzetközi piacon.
A konstrukció hosszú távon Magyarország védelmi szuverenitását és békéjét szolgálja, miközben hozzájárul a nemzetgazdaság növekedéséhez is – emelte ki az államtitkár.
Ezt is ajánljuk a témában
A németek és a franciák többsége is az erőltetett csatlakozás ellen van.
Ezt is ajánljuk a témában
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Mutatjuk.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd